gimi után

1961. június 13. Kedd

Nem bírom tovább! Nem bírom... (dehogyisnem!)

Anyu kb. 1 féléve nem "egészséges" - hogy ez mit jelent, azt csak én tudhatom. S nem is akarom ezt leírni vagy közölni is bárkivel. De érzem , hogy tönkremegyek bele.

Valóságos csoda, hogy mindezek ellenére:

1. a megyéből csak az én irodalmi pályázatom ment tovább az országos döntőre.

2. az érettségim "kitűnő"-re sikerült. (évvégi bizonyítványom is az.) érettségi tablóképem...





lányom tablóképe, 2003-ban


(ugyanabban a gimáziumban, és ő is kitűnőre érettségizett-



(csak már nem kötelezőmatrózblúzban)



3. A megyei szavalóversenyen III. díjat nyertem (az I-t nem adták ki)



lásd még: http://lineas.freeblog.hu/ blogomban ezt a bejegyzést

Képek a ballagásainkról (a különbség magáért beszél, tessék figyelni lányom fülig érő száját!!!)

osztályfotók

Most még nagyobb kihagyás következik a naplómban. Vagy 3 hónapnyi.

Viszont találtam ebből az időszakból hiteles fotót.

Kirándultunk az osztállyal a Maros partra, osztályfőnökünkkel - de valami tanulásféle is volt közben. Emlékszem a cipő (valami örökölt, fehér , félig zárt) nyomta a lábam. Talán látszik is az arcomon, olykor. Az öv nem szorított. Annyira karcsú voltam!

egy ritka alkalom naplóírásra

1961. március 14. Kedd

Egyre ritkábban jutok hozzá a naplóíráshoz. Igy a látszat azt mutatja, hogy minden percet a tanulásra használok fel, de ez sajnos közel sincs így. - Annyira túl vagyok terhelve (főleg a szó szerinti, mindennapos szereplésekkel), hogy szinte hihetetlen. Már odáig fajult a dolog, hogy bravúros beugrásokkal állok a közönség elé. (Az előadás kezdete előtt 1 perccel jelentik be, hogy szavaljak valamit, mert megbetegedett a kijelölt szavaló. Hozzáteszem, hogy ezt a napot megelőzően, és az azelőtti napon is szerepeltem más-más versekkel, s zenekarban. Ezeknek a gyakori és váratlan szerepléseknek egyedüli hasznuk, hogy kezdek "leszokni " a lámpalázról. De minek is örüljek ennek? Hisz' úgyis mindegy. S, ha nincs lámpaláz, elvész az indok (magam megnyugtatására) arra nézve, hogy nem jelentkeztem a színművészetire. Pedig most már a külsőm se lenne akadály, sőt. Furcsa , ha én írom azt, hogy csinos vagyok. Csak legalább az egyetemre sikerüljön bejutnom. Magyar-orosz szakra jelentkeztem, nagy kedvvel.

Sajnos anyu egészségi állapota roppant ingadozó, s ez rettenetesen nyugtalanít, néha pattanásig feszülnek az idegeim, - de úgy veszem észre (lekopogom gyorsan), hogy aránylag elég erős az idegrendszerem (persze, ez relatíve megállapítás.) - Végtelenül jólesik viszont rokonaim féltő gondoskodása, szeretete, amik elsősorban a levelek útján jutnak (csak) el hozzánk. (Bár Dóra a múltkor meglepetésszerűen itt töltött néhány órát.) - Erzsi néni elköltözik, mert felemelték a lakbérét 100 Ft-tal. (Szegény! A másik nagyapai házban lakott, amit szintén államosítottak később... Két szoba, konyhás lakásban. - Néha albérlőknek is kiadta régebben az egyik szobát, épp a Makó-i bíróságra helyezett amúgy budapesti apám is nála vett ki szobát, valójában ennek révén ismerkedtek meg anyuval. Erzsi néni mutatta be őket egymásnak... Az a 100 Ft nagy pénz volt. Nem sokkal később mi is nehéz helyzetbe kerültünk az államositott lakrészünkkel, vagy eladták volna a fejünk fölött, vagy meg kellett vásárolni. Anyu ezt választotta, s kis nyugdíjából havi 150 Ft-okat fizetgetett részletre, egy nagyobb összeg befizetése után. Borzasztó... Erzsi néni elköltözött egy egy szoba-konyhás udvari lakásba, szerényen összehúzóckodva, nem panaszkodott, pedig lett volna oka rá, legtöbbször olvasni láttam egy karosszékben, nyugodtan, de egyre gyakrabban fájt a gyomra... Már sejtem, mi ülte meg...)

bajok

1961. február 21. Kedd este 21 óra

Annyi a "baj", hogy azt sem tudom, hol kezdjem, Hiába lettem ismét "kitűnő" - rettenetesen el vagyok keseredve.

Magdi néni, az én drága jó nagynénim nagyon beteg.- a bajt még súlyosbítja, hogy anyu emiatt annyira búsul, hogy tegnap estére már komollyá fordult idegállapota, úgyhogy ma nem is mehettem iskolába, és előreláthatólag holnap se. - nagyon szomorú vagyok, és sokszor úgy érzem, "nem bírom tovább", majd' megszakad a szívem.

Szerencsére Magdi néni hamarosan meggyógyult. Ezek a képek következő év-ben készültek.

az udvarunkban, útrakészen a standra (Magdi néni és én)

Makó, 1962. szeptember 16.

Búcsú a Marostól (Magdi nénivel)

Makó, 1962. szeptember

aranyköpések az osztályban

Makó, 1961. február 2. Csütörtök d.e. 11 óra

Annyira vidám az iskolai élet, hogy kívülálló el sem hinné. Természetesen ezt a vidámságot csupán egy pár óra alatti "beköpés" v. nyelvbotlás okozza, egyébként az iskola nagyon komoly dolog. - Most leírok egy pár esetet, amely kis időre fel-feloldta a komor, sötét levegőt az osztályban.

1. Művészettörténet óra: Igen értékes alkotás a "Gyermekkel játszó liba" ( O. aranymondása - "Libával játszó gyermek" h.)

2. Magyar óra (Sz. Csöpi: "Móricz vádiratot intéz az árva székek ellen" - Árvaszék h.)

3. Műv. órán vetíteni akarunk, de V. kicsapta a biztosítékot. Be van sötétítve függönyökkel a tanterem. J. megszólal a sötétben: "Legalább a villanyt gyújtsátok fel (ha már nem vetíthetünk.)

4. Biológia J. egy lógós alak. egész évben vagy jelentett vagy hiányzott. Biológiából pl. egész félév alatt nincs egy jegye sem, csak akkor tudja E. néni leosztályozni, ha beszámol. E. néni természetesen a szemére vetette, hogy milyen hanyag volt idő alatt - nem tudta feletetni mert vagy hiányzott vagy jelentett. J. szót kér: " Tanár néni kérem, volt úgy is, hogy itt voltam, nem is jelentettem, mégsem feleltem." (M: egyszer-kétszer előfordult vele az, ami más normális diákkal minden órán. )

5. Latin órán: K. Laci bejött az osztályba összeírni az I.K.P. -kat (Ifjú Kommunista Próba? -résztvevőit? rémlik) Mikor távozott, az osztály 91 %-a felállt. (M: tornaórán kilazultak az izmaink. - szerintem arról lehetett szó, hogy K. Laci , párhuzamos osztályba járt, szavalóverenyeken állandó riválisom, tekintélyt parancsoló jelenség volt - annak ellenére, hogy velünk azonos korú - felnőtteknek kijáróan álltunk fel nek is - csak azt nem értem, miért pont akkor, amikor kiment? csak nem bejövetele okának köszönhette?! és kiszámoltam ezt a 91%-ot? vajon hányan maradtak ülve . Hány volt a maradék, normális 9%? Ha 44 a z osztálylétszám, ki kellene számolni,... )

6. Szemvizsgálat: Klein dr (öreg iskolaorvosunk) : "Mi okozza a trachomát?" Egy hang a hátsó sorokból: "A báktériumok" (M: K. dr baktérium helyett következetesen báktériumokat szokott mondani)

7. Művészettörténet: V. az "Utolsó vacsoráról" felel: "A tanítványok hármas csoportokban beszélgetnek, és Krisztushoz nem szól senki." (Elgondolkodtató... figyelembevéve a legújabb képvizsgálatokat)

8. Torna órán játszottunk, s nem épp a legpéldamutatóbban, ezért óra végén N-tól a szokásos "Egészségetekre!" helyett hosszú és tartalmas szidást kaptunk. Ám A. tudja, mi a szófogadó diák kötelessége: "köszönjük"-kel nyugtázza a hallottakat. (A. nem sokkal később felesége lett N-nek!)

A fiúk szünetben azon vitatkoztak, van-e isten. T-t kiszólítják felelni magyarból, de felállás közben hátra szól, eldöntve a vitát:"Nincs isten." (hű, de rossz volt ezt most leírni, még idézőjelben is!)

.....stb. ...stb... folyt. köv. (remélem) (azt hiszem nem lett folytatása, legalább is itt, a naplómban. )

egy mondat akkor- s még sok (esküvői) kép most

1961. január 24. Kedd d.u. 5

Oyan sok írnivalóm van, hogy azt se tudom, hol kezdjem.

Hát, el se kezdtem, így itt is marad helyem a mostani esküvői képekhez, amiből még van, jócskán. U. i. két esküvő volt, a polgári után átvonultunk a Széchenyi téren és Kárász utcán és (képeit lásd fent) a szakrális esküvő színhelyére, előtte készültek a csoportképek és játszótéri hintás képek... A helyszín a református templom volt, ami otthont ad időnként az unitáriusoknak, akik "elvállalták" két másvallású (zsidó-katolikus) fiatal házasságkötésének megáldását... (A rabbi is elvállalta, de ő sajnos mégsem tette meg végül is - eddig) De volt sok-sok áldás az esküvőn. Remélhetően a képeken is látszik. És így is marad, a jövőben is. Kívánom nekik! -

A mi esküvőnk jóval egyszerűbb volt, csak mi és a 2 tanú volt jelen. (És én már 36. éves. És még a varrónőm se tudta, hogy esküvőre varrja a ruhát.) És csak polgári volt. (már a miénk is u.n. vegyes házasság volt, amúgy)

Ez az egy (közös) kép maradt. Most iderakom ezt is, legyen egy kép az "akkor"-ból is, anno: 1979.:

a lényeg, hogy megszületett e házasságból a lányom, akinek most feltehettem a boldogságos esküvői képeit, és... így tovább ...

variációk a boldogságra

1961. január 11.

Ma van a 18. születésnapom. De most az egyszer nem leszek érzelgős, csupán a Bölcsek mosolyá-ból, amit Anyutól kaptam ajándékba - akarok egy-két osztályfőnöki órán is felhasználható idézetet kiírni. (Azt hiszem agilis osztályfőnökünk a "boldogság"-ot tűzte ki témául, a "szerelem" után.

1.Sokrates: "A jók boldogok, a rosszak pedig boldogtalanok."

2.Demokritosz ...üresen maradt pár sornyi hely, valami miatt elmaradt az idézet bemásolása...

Fényképem nincs erről a napról (se)... Viszont lányom 18. szülinapjáról annál inkább. (mint minden szülinapjáról)

Ha már "Akkor és most" a blogmottóm - iderakom - mint időbeli szinkronicizmust, erre a régi

naplóbeli üresen maradt helyre

Itt voltak a barátok is, a régi osztálytársak:

( bár, igazság szerint az igazi, aktuális most-ban az esküvői képeit kellene feltennem - ahogy az aktuális blogban épp meg is tettem, teszem...)

3. Arisztotelesz: A komoly és szorgalmas élet jutalma a boldogság. A legkülönb képességünkkel érjük el: az értelemmel

4. Menedémosz görög filozófusnak mondta valaki:

- Nagy boldogság azzal bírni, amit az ember kíván.

A bölcs így felelt:

Sokkal nagyobb boldogság egyebet nem kívánni annál, amivel rendelkezünk.

5. Vergilius : Akik szeretnek maguk alkotnak maguk számára álmokat.

Boldog aki meg tudta ismerni a dolgok okait.

6. Flaubert: A boldogság a vérmérséklet és a körülmények harmóniája

Három dolog szükséges ahhoz, hogy boldogok legyünk: az ember legyen ostoba, önző és egészséges, de ha az első hiányzik, mindennek vége. (?)

Még szerencse, hogy odabiggyesztettem a végére zárójelbe azt a kérdőjelet. Ezek szerint azért nem hittem el mindent, amit összeolvastam... -

És úgy döntöttem lányom aktuális esküvői képeit is ideteszem (ez a blog formailag s tán tartalmilag is megfelelőbb rá, mint ahol el is kedtem már (csak beletört a bicskám... akarom mondani blogom)

(folyt. köv a következő bejegyzésben: itt)