Tegnap volt az imaház avatás, amin szerepeltünk. Emiatt nem tudtam elmenni KISZ gyűlésre.
(Ez elég szép ellentétpár, nem? A hegedűtanárunk kis zenekarával az adventisták imaházánk avatásán voltunk, egyébként. -)6-8-ig tánciskolában voltam. Keringőzni és tangózni kezdtünk tanulni. A kék szövet ruhában voltam. (Azt hiszem , Nyugaton élő-turnézgató táncosnő nagynénémtől (apu öccsének felesége) kaptam, csomagban? - - gyapjúszövet volt, nagyon finom anyag, különleges, egyedi fazon, nagy gallérral, fehér paszpollal... de nem bántam volna talán, ha inkább új ruháim vannak.) Kikkel is táncoltam? (Itt 9 név van felsorolva.)
Egy hét múlva 5-től 8-ig lesz össztánc, mert addigra már jobban fogunk tudni táncolni. Ma is lesz 3-tól 5-ig tánciskola. Azt hiszem,a rakott szoknyámban (a frészből házilag kékre festettben), és a piros pullóveremben megyek. 1/2 6-tól újra szerepelünk az imaházban.
9 megjegyzés:
Kedves Aliz...
Jóleső érzéssel olvastam ezeket a kedves emlékeket.
Szeretettel:Phaedra
köszönöm, nekem is jólesnek a te soraid! :)
Kedves Aliz!
Ki fogja megvacsoráztatni a gyerekeket és fürdetni és lefektetni, amíg én a naplókat olvasom?
Kedves Daniella!
Valahogy én is így jártam...
Már előbb válaszolni akartam a kommentedre, de lányom (most jött haza egyetemi városából) mondta, inkább adjak neki vacsorát...
Adtam... Remélem te is.... :)
De hogy neked milyen jó humorod van! :)
Tánciskola..., hajjaj, de rég volt! De szép volt! Akkor kaptam az első "átkötött" harisnyámat és az első térd alá érő szoknyámat. Bizony! Akkor ez a nagylányság jele volt. Változnak az idők... :)
az mi: "átkötött" harisnya" ?
nekem azt hiszem lehettek ruhagondjaim, de anyu varrástudománya mindig mindent megoldott.
A nylonharisnyát, ha már nem volt érdemes felszedni, akkor át lehetett köttetni. Átlátszó volt és nem olyan kényes, mint az elegáns eredetije, kicsit kreppes hatást keltett. Csík sem volt benne hátul, így nem kellett vigyázni, hogy elcsúszik. Nem ismerted? Nekem sokáig ilyen volt az ünneplő harisnyám.
de igen, nekem is volt, igy ahogy szemléletesen leírtad, már emlékszem is! még a tapintására is, úgy összeugrott, kicsit érdesebb is volt, "kreppes", ahogy írod...
egész elfelejtettem,de ma már semmit se javítunk, hasznosítunk, leszoktattak róla, mert mindennek olyan drága lenne a javitása, így folyton újakat veszünk, amik hamar tönkremennek és így tovább. Nem csak a harisnyára gondolok persze. Az u.n . "piacgazdaságra".
Bár újra kezdenek másfelől divatba jönni az "újrahasznosítások"...
Bizony, bizony. Az a fránya fogyasztói társadalom! Eleve olyan dolgokat gyártanak (pl. fehérnemű), hogy véletlenül se tudd megjavítani! Nincs stoppolás sem, egy gumi behúzásával majdnem fél napot szenvedtünk a párommal, felváltva. Megfogadta, soha többé nem fog bele, de egy teljesen jó itthoni nadrágról van szó, amiben csak a gumi tágult ki. Nem is folytatom, regényt lehetne erről írni. Sokszor bosszankodom emiatt. Persze, így nem lehet spórolni sem, csak olyasmivel, hogy ami nem olyan fontos, hát azt nem veszi meg az ember.
Megjegyzés küldése