Ma végre -oly hosszú szünet után - ismét láttam Őt! Igaz, hogy csak futólag, mert biciklin volt, s hamar elfordult (a gimi sarkánál). (Apropos: szinte kivétel nélkül mindig a gimi környékén találkozok vele.) A piacról jöttem Anyuval, s véletlenül vettem észre. Anyu is meglátta, s így szólt: "Nézd csak, hogy hasonlít X-re!" , de aztán csak rájött, hogy nem hasonmását, hanem őt magát látta. Aztán elkezdett beszélni kis, jelentéktelen dolgokat, de vele kapcsolatban. Természetesen nekem ez nagyon kellemetlen téma volt, s félbe is szakítottam. De azért elgondolkodtató, az a rettenetes sejtésem, hogy Anyu, ha nem is mindent, de tudja, hogy Ő mit jelent nekem, s én szégyellem előtte ezt - nem tudom, miért. Úgy szeretnék véget vetni ennek a dolognak, de gyönge vagyok hozzá.
("Törjön százegyszer százszor tört varázs"! végre már!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése