1960. március 14. Hétfő d.u. 5 óra
Rengeteg dolgom van, s mégis elővettelek k. Naplóm, mert érzem, hogy hűtlen lettem hozzád, hűtlen, s talán épp akkor, amikor a legnagyobb szükségem lett volna rád.
Egy hónap alatt sok minden történt, főleg felfogásomban, úgy is mondhatnám "idősebb lettem". Anyuval sokáig beszéltünk egy este életem legfontosabb kérdéseiről, s ez hozzásegített ahhoz, hogy tisztábban lássak problémáimban (pályaválasztás, szerelem)
Jelenleg hangulatomban kettősség húzódik meg.
Az egyik vonás a türelmetlen elégedetlenség hátralévő kötelességeimmel szemben (irodalmi pályázat, megyei szavalóverseny, hangverseny)
A másik jóleső elégedettség: első lettem a gimnáziumi és járási (középiskolai) szavalóversenyen, s beadtam egy szerintem jólsikerült ir-i pályázatot. (... háború és béke, egyéni érzések, életrajz - riportnak minősítették , a megyei pályázaton, 2. lettem)
Rengeteg dolgom van, s mégis elővettelek k. Naplóm, mert érzem, hogy hűtlen lettem hozzád, hűtlen, s talán épp akkor, amikor a legnagyobb szükségem lett volna rád.
Egy hónap alatt sok minden történt, főleg felfogásomban, úgy is mondhatnám "idősebb lettem". Anyuval sokáig beszéltünk egy este életem legfontosabb kérdéseiről, s ez hozzásegített ahhoz, hogy tisztábban lássak problémáimban (pályaválasztás, szerelem)
Jelenleg hangulatomban kettősség húzódik meg.
Az egyik vonás a türelmetlen elégedetlenség hátralévő kötelességeimmel szemben (irodalmi pályázat, megyei szavalóverseny, hangverseny)
A másik jóleső elégedettség: első lettem a gimnáziumi és járási (középiskolai) szavalóversenyen, s beadtam egy szerintem jólsikerült ir-i pályázatot. (... háború és béke, egyéni érzések, életrajz - riportnak minősítették , a megyei pályázaton, 2. lettem)
Nagyon örülök a szavalóversenyen elért sikereimnek, kicsit becsvággyal nézek a megyei forduló elé. Szeretném megállni ott is a helyem, de nem vagyok biztos benne, hogy sikerülni fog. Ne vedd szerénytelenségnek, a tehetségemben bízok, csak az idegállapotomban nem. Szeretnék nyerni, vagyis nem közömbösen - mint tavaly - állok ki a színpadra, s ezért valószínűleg egy kis lámpaláz fel fog lépni. Viszont nagyobb az önbizalmam , mint valaha (most se nagy azért), s ez lehet, hogy leküzdi az izgulást. Nagyon szeretnék bejutni az országos versenyre. (Az első helyezett felvételi nélkül bekerül a Színművészeti Főiskolába!) - Egyébként újabban többen ajánlják a színészi pályát számomra, s ezért , mikor kérdezik, hogy mi leszek, gondolkodás nélkül rávágom: tanárnő, nehogy "gyanú"ba kerüljek.(ugyan miért lett volna az baj?) S ezzel nem is hazudok, hisz' sokkal ideálisabb a pedagógusi pálya. (Már egyik se az!) Viszont az is igaz, hogy a színészet halhatatlanságot (?!) biztosít, de csak annak, aki igazán nagy, s aki nem az, elrontotta az életét, pláne akkor, ha más, "komolyabb" pályán esetleg jobban érvényesülhetne. Véleményem: inkább legyen valaki egy szimpla tanárnő, mint egy szimpla színésznő. - De tárgytalan is erről írni, a szavalóverseny el fog dönteni mindent. Tehát: "Szerencse fel!"
(Nem voltam én egy kicsit "karrierista"?! a naívságommal együtt persze...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése