1958. június 16. Hétfő 2 óra
(A bejegyzés fölött két árván maradt, bejegyzésmentes dátum is áll: 1958. április 20. Szombat este, majd május 1...
viszont találtam 2db '58.május 1-i képet időközben, egyet rólam, a kertünkben a kútnál (nagymamámtól Hollandiából kapott bordó kosztűmben - Aranka nagy-nagynéném ki is fejezte rosszallását, hogy nem való nekem, mert öreges - van benne valami, de azért elegáns volt, és nem nagyon válogathattam, ruha dolgában...(se), azt hiszem örültem, és jószívvel fogadtam mindent, pláne "mamajámtól":, aki még a csokoládékat is elküldte, amit a fiától kapott, ezért, mikor erre rájöttek, azután csomagolásmentesen adták neki...)
A másik képet a Marosparti erdőben csináltam Anyuról és Erzsi néniről, ez volt mindig a felvonulások célja, (szerepeltünk is az énekkarral), de ez már estefelé készült, d.u. még tanultam, és 5 után mentünk vissza,Erzsi nénivel, úgy tűnik, nem túl virágos (majálisos) hangulatban..:
- nem lehetett időm írni... csak a szándék volt meg. Ezt mutatja a végre megszületett bejegyzés első mondata is:)
Ismét eljött az a nap, amely már ha nem is teljesen - egy kis fellélegzést enged. Három tantárgytól már búcsút vettem (ó, de megható!): latinból, történelemből és matematikából volt összefoglalónk. Becsületesen felkészültem tegnap az összefoglalókra, annak ellenére, hogy év közben is mindig megtanultam az egyes órákra feladott anyagot, így csak jól sikerülhetett. Latinból minden feltett kérdésre tudtam volna felelni, fenn is volt mindig a kezem,(brrr...) de csak egyszer feleltem. Történelem órán a római és görög történelmet foglaltuk össze, 2-szer feleltem. (Athén, rabszolgatartó demokrácia). Matematika összefoglalón a kétesek feleltek, s az óra végén azok, akik egész évben ritkán, vagy éppen egyszer sem feleltek, ez utóbbiak közt voltam én is, a magasságvonalak tételét bizonyítottam be. Holnap kémiából, oroszból, magyarból lesz összefoglalónk. Kellene tanulni a magyart, mert új anyagot kaptunk fel utolsó órán, s ezt még nem tanultam meg, de az utóbbi időben (értem ez alatt a tanév utolsó napjait) nem az egyes tantárgyak iránt érzett rokonszenv miatt hajolok könyveim fölé, hanem azért, mert tudom, hogy úgy kell tennem, különben esetleg kárba vész az eddigi tanulás. Leginkább a napsütés, a jó idő csábít, szerencse, hogy egy pár napig a közelmúltban rossz idő volt, s csak ma derült ki az égbolt. Be kell vallanom k. Naplóm, hogy néha-néha ábrándozni is szoktam (sajnos), de ez aktívan nem akadályoz a tanulásban, mert rendszerint csak pár percig tart. (Nahát... ez igazán megnyugtató... hm....)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése