1958. december 23. Kedd d.u. 1/2 3
(...) Tehát szavalóversenyen VII. lettem. (27-ből) (Hát ez épp nem valami nagy eredmény - mégse fogtam fel csalódásnak, mert nem is szerepeltem rosszul! egyébként a 2. helyezett később elég neves színész lett, a 3. épp tegnap jött oda hozzám gyanútlanul Szegeden útbaigazitást kérni a villamosnál ( lásd másik blogom bejegyzését itt)... a 4. pedig vagy 20 évvel később a férjem, majd gyermekem apja lett...) , a gimnáziumi versenyen 2. lettem. (természetesen ez utóbbi volt előbb. Nevem mind a két alkalommal megjelent a "Csongrádmegyei hírlapban", (el is tettem ezeket az újságokat, csak később ráömlött a tinta...) s jutalomkönyvet is kaptam.
(...) Tehát szavalóversenyen VII. lettem. (27-ből) (Hát ez épp nem valami nagy eredmény - mégse fogtam fel csalódásnak, mert nem is szerepeltem rosszul! egyébként a 2. helyezett később elég neves színész lett, a 3. épp tegnap jött oda hozzám gyanútlanul Szegeden útbaigazitást kérni a villamosnál ( lásd másik blogom bejegyzését itt)... a 4. pedig vagy 20 évvel később a férjem, majd gyermekem apja lett...) , a gimnáziumi versenyen 2. lettem. (természetesen ez utóbbi volt előbb. Nevem mind a két alkalommal megjelent a "Csongrádmegyei hírlapban", (el is tettem ezeket az újságokat, csak később ráömlött a tinta...) s jutalomkönyvet is kaptam.
Ha már szavalásról van szó, elárulok Neked egy nagy titkot, de csak akkor, ha megígéred, hogy nem árulod el senkinek. Ja, persze, nem tudsz beszélni. No de sebaj, azért elmondom. A napokban nagyon nagy elhatározásra jutottam. A pályaválasztással viaskodtam megint, illetve nem is viaskodtam, hanem egyszerűen elhatároztam, hogy a gimnázium elvégzése után a Színművészeti Főiskolára jelentkezem. Mit szólsz ehhez naplócskám?! Anyu a legnagyobb (?) örömmel beleegyezett, mert ő is belátja, hogy annak érdemes készülni, amihez kedve van az embernek, s ehhez nagyon nagy kedvem van. És úgy gondolom, hogy ez a pálya vág a zenéhez is. Itt is van egy kis megemlíteni valóm: Anyu addig nem nyugodott, amíg a a zeneszerzés tanárának (Szatmári) meg nem mutatta a szerzeményeimet. Ő megnézte, és azt mondta, hogy csütörtökön 8 után vár. A hallásomat akarja megnézni, s lehetséges, hogy foglalkozni fog velem. (Úgy lett!) Anyu ez óta arról álmodozik, hogy zeneszerző lesz a lányából. - (Mint én, majd 30 évvel később... bár az én lányom -hiába felvételizett sikeresen a konzervatóriumba, mégse kezdett oda járni, itthon folytatta 18 éves koráig a zongorát , és a zeneszerzést is ... még ma is,- egyik egyetemi tanárával van egy zenekaruk, s ott sajátokat is játszik, sőt... tehát az én anyai álmaim még teljesülhetnek... vagy teljesült is(?) ('Jut eszembe: egy megyei versenyt meg is nyert, csak zsenge kora miatt (12 évesen) az országos Ki mit tud- os hercehurcára nem mehetett. pedig még többtételes kamaradarabját is bemutatták Szentesen egy zenei találkozón a kis kvartettjükkel.) (Meg: jut még eszembe, egy időben, gimiben, lányom is -rövid ideig - akart színésznő lenni, valószínű több eséllyel is indulhatott volna, ha nem tesz le róla, ő megyei szavalóversenyeket is megnyert! Meg ő egy igazi szépség is! - remélem , nem olvassa...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése