nyaralási előkészületek

1958. június 30. Hétfő de. e. 1/2 11

Most egy kicsit ismét prózai leszek.

Nagyon várom már a nyaralást. 27-én, pénteken volt egy megbeszélés, amin sokmindent megtudtam a nyaralással kapcsolatban. Leírom, amiről szó volt, mert mind fontos, és a papír, amire ott jegyzeteltem, elveszhet.

Döme tanárúr azzal kezdte, hogy miket kell vennünk, okvetlen, persze többet is lehet. Tehát nagyon fontos:

2 db lepedő (?!)

1 utazó ruha

1 pulóver vagy melegítő

1 (szebb) ruha

1 váltás fehérnemű (csaaak?)

tű, cérna, gomb, biztosítótű

1/" kg cukor (de miért?)

1 füzet (naplónak)

1 fényképezőgép

A tényállás eddig az, hogy július 11-én, csütörtökön, indulunk, 6 óra 18 perckor, de lehet, hogy 10-én megyünk. Utóbbi esetben több időt töltenénk Budapesten.

Először Balatonboglárra megyünk, onnan Pécsre, és végül Baján keresztül jövünk haza. Mind a két helyen 6 napot töltünk. A program úgy lesz megcsinálva, hogy minden második nap valamilyen nevezetes helyre kirándulunk, amely tartózkodási helyünkhöz közel esik, a többi napokon Pécset ill. Balatonboglárt nézzük, fürdünk, egyszóval ezek a napok pihenők. Megnézzük Balatonfüredet, Badacsonyt, Keszthelyt, Pécsről pedig Szigetvárt, Siklóst, Harkányfürdőt.

Tanárok, akik velünk jönnek: Kné, K., Domokos G., Döme tanárúr. Én Domokos tanárúr (osztályfőnököm) csoportjában leszek.

100 Ft-ot kell befizetnem a 300 Ft-ból, s magammal kell vinni 100-150 Ft zsebpénzt.

-Részletesen leírok majd mindent abba a füzetbe, amit elviszek, fényképeket is készítek. Így gondoskodom arról, hogy nyomtalanul ne repüljön el ez a szépnek és élményekben gazdagnak ígérkező 2 hét.

utazások

1958. január 2. Csütörtök 1/2 5

Hétfőn abbamaradt a beszámoló, hiába, fárasztó volt az út. Most már kipihentem magam, talán túlságosan is. Tegnap pl.. egész nap nem (ébredtem) keltem fel.

Szóval nagyon jó volt Pesten. Nincs türelmem előkotorászni élményeimet, nem is írok róluk többet. (Bölcs -de ífjúkori- meglátás, újabban viszont épp régi élményeket (is) kotorászok (kotorásznék) elő, nagy buzgalommal...)

Hétfőn utazunk Vásárhelyre. Nagyon örülök neki. Anyu azt mondja, nagyon édes a kis Andris.

pesti élményekről

1957. december 30. Hétfő 5 óra

Újra itthon!!!

Kb 1 órája érkeztünk meg Pestről. Anyu várt kinn az állomáson.. Ő is nem sokkal azelőtt jött meg Vásárhelyről. Nagyon jól éreztem magam a Feri bácsiéknál töltött 3-4 nap alatt. Kezdem a legelején:

Csodálatos, (de igaz) hogy nagyon jól utaztam végig. Az idő is nagyon hamar eltelt. egy fülkében ültünk egy páran, és nagyon jól elszórakoztunk.

Az állomásra, vagyis a Nyugati P.U.-ra 1/2 9 óra felé értünk oda. Feri bácsi várt. Még a P. U.-on megtudtuk, hogy másnap 1/2 4-re kell mennünk a Baross u. 88 alá. (ott szerepelt a zenekarunk)

Ágika még fenn volt, mikor odaértünk hozzájuk. Odaadtam nekik, amit vittem ajándékba a részére, miután én is megkaptam tőlük a karácsonyi ajándékokat. Nagyon örültem neki, és jólesett, hogy gondoltak rám is, a bevásárlásnál már. (Csak egy barna kockás flanel ingblúzra emlékszem.)

1957. december 8. Vasárnap e 1/2 7

Sajnos megenyhült az idő, s ha csapadék esik, akkor az nem hó, hanem eső. Most is ez a helyzet, esik az eső. Anyu moziban van. A "Dani" című filmet nézi meg. Én írok, s közben figyelem a rádiót. A "Kincses kalendárium"-ot hallgatom. A leckém már nagyjából kész.A "Mégis mozog a föld"-et fogom este olvasni, mert már épp ideje. A könyvtárból is szóltak, de amúgy sincs olyan sok idő hátra az elolvasására.

Két hét múlva kikapjuk a szünetet, egy hónapig fog tartani. (Ezt már írtam korábban, úgy látszik, már nagyon vártam!) Szóval 22-én kapjuk ki. 26-án, csütörtökön utazunk Pestre, az estivel. Pénteken, szombaton, vasárnap leszünk ott, s hétfőn jövünk vissza. Ez most már biztos. Több, mint valószínű, Feri bácsiéknál fogok lakni. De jó lesz majd! Ágikát láthatom, s vele lehetek! (Meg hogy mennyire szerettem a kisebb gyerekeket! "Ágika" is már 55 éves, orvos, két nagy fiúgyerekkel...)

Be is fejezem, mivel a "Kincses kalendárium" befejeződött. (Mi lehetett ez az érdekfeszítő műsor?), és még a történelem leckét nem tudom, hozzáfogok a megtanulásához. (A kis szorgalmas... és még a kötelező Jókai is az esti programban....)

Balatonboglár

1957. július 19. Péntek d. e.10 ó.

E sorokat már Balatonbogláron írom.

Most össze próbálom foglalni az eddig történteket.

1-én megvolt a hangverseny. A végén csak d.u. játszottam mindkét darabot, V. Juci néni kiharcolta, hogy ne legyek utolsó. Az első darab után is tapsoltak, s ha nem kezdem el a másikat, még tovább csinálják. Mikor azt is befejeztem, olyan hosszan tapsoltak, hogy az öltözőben is még hallottam. Ennyit arról, ami Makón történt.

2-án este 1/2 8-kor érkeztünk meg Budapest Nyugati P. U.-ra. Feri bácsi és Angyika (nagybátyám, felesége) várt bennünket. Már Ágikára (kislányuk) nagyon kíváncsi voltam. Végre megérkeztünk hozzájuk. Ági és Rózsikanéni (Angyika nevelőanyja, Ágikára ő vigyázott) nyitottak ajtót. Nem is gondolta Anyu, hogy Ágika ilyen szép.

Később meggyőződtünk arról, hogy nem csak szép, hanem feltűnően okos is. 4 és 1/2 éves, és elszámol 100-ig, s 10-ig kivon, összead, nem az ujján, hanem fejben. Olyan édes, amikor gondolkozik, s hirtelen kivágja a számot, természetesen a megfelelőt. Rózsika néni is nagyon aranyos volt, nagyon finomakat főzött- (Vissza is sírtam Anyuval itt, Bogláron a főztjeit.) Pesti ottartózkodásunkkor voltunk többfelé. Kétszer a Margitszigeten, amikor Anyu Angyikával elment szinházba, akkor én Feri bácsival elmentem a Városligetbe. Voltam vele moziban, cukrászdában. Voltunk a Rózsadombon is, Bagyóéknál, anyu unokatetvérénél. Hegedültem neki (Bagyó Lili néni az Operaház első hegedűse volt!), meg volt elégedve a játékommal.

(Ez a kép Lili néninél készült a Rózsadombon, a két kisgyerek kezét fogva - a kisfiú "Janó" anyu unokatestvérének fia, az apukájával volt ott épp, azóta se láttam és nem is tudok róla, - mióta ez a kép elkészült... s amit most találtam meg! Fe kéne kutatni (biztos már nagyapa), de még a vezetéknevét se tudom. (anyai ágon rokon)

Kabátot is vettünk, Angyika segítségével. 480 Ft-ba került. (Hűha!) Kedden már 5-kor felkeltünk, mert 7-kor indult a vonat. Feri bácsi jött ki velünk.

1/2 12-kor már Balatonbogláron voltunk, ez az út sokkal kényelmesebb volt, mint a Makó-Pesti.

Eddig sajnos inkább rossz időnk volt mint jó. Csak 2 napja van kimondottan meleg.