Olyan régen írtam ide (az utóbbi időben megnyilvánuló "szorgalmamhoz" viszonyítva), hogy azt se tudom, hogy kezdjek hozzá. Nincs semmi túl-jelentős mondanivalóm, de azért akad téma.
Szünet van, s mindent csinálok, csak éppen ami a legfontosabb lenne, azt nem (a tanulást). - Sokat olvasok (Háború és béke a főolvasmányom), könyvtárba járok, minden filmet megnézek, néha hegedülök, bevásárlok - s anyu unszolására - járok fogorvoshoz. - Ma is voltam. Nagyon kedves volt hozzám, sokat beszélt, újra megnézte a fogaimat, s még egy lyukas fogat fedezett fel. Nem vagyok beképzelt (úgy gondolom), ha azt írom, hogy egy ici-picit tetszem neki. (Egyébként G.K. mesélte, hogy látta tegnap moziban a B. családdal, vagyis udvarol B.Zs.-nak!) Nem hiszem, hogy szerelmes vagyok bele, de a már ismert és újabb tüneteket tapasztalom, amikor beszélek vele, és szomorúan gondolok arra, hogy mi lesz, ha minden fogam rendbejön. Akkor sose láthatom?!! S talán ezzel lehet megmagyarázni, hogy mindig húzom-halasztom az elmenést - hisz' így kitolom azt az időt, amíg láthatom. De tökéletesen boldog lennék, ha meghódíthatnám! Dehát ez nem valószínű. S különben is, úgy látszik, az u.n. könnyebb fajsúlyú nők iránt mutat nagyobb érdeklődést, igaz, hogy ő sem valami komoly fiatalember. (inkább olyan, mint Bodrogi Gyula - Törőcsik Mari férje ) Persze ennek ellenére kiváló fogorvos.
ez a kép: Bodrogi és Törőcsik - 1964-es ugyan, - de ebből is sejthető kicsit a hasonlóság- Keleti Éva készítette (MTI fotó) - persze én Törőcsikre sose hasonlítottam...
Itt viszont (csak az érdekesség kedvéért) lányom látható Töröcsik Marival idén, azaz 2008-ban, miközben interjút készít vele (s később egy dijat vesz át, tőle,az egyetemen):
változnak az idők...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése